Drizzt legendája: Képes útmutató | A kulisszák mögött

Háttér

Tavaly a Kolibri Kiadó megbízott egy munkával – a Drizzt legendája: Képes útmutató lefordításával.

Aki nem ismerné: a Drizzt legendája egy 1988 óta futó fantasykönyv-sorozat (még nálam is öregebb!), amit R. A. Salvatore ír. Drizzt Do’Urden egy sötételf (drow) az Elfeledett Birodalmakban, a Dungeons and Dragons szerepjáték egyik legfontosabb világában. Drizzt Mélysötéten él, azon belül is a drow-k álnoksággal átszőtt városában, Menzoberranzanban. A történetek fő motívuma, hogy míg a drow kultúra velejéig gonosz, addig ő, Drizzt, teljesen szembemegy ezekkel a sztereotípiákkal.

A sorozat jelenleg 39 kötetet számlál, ebből a Drizzt legendája: Képes útmutató megjelenésekor 36 db jelent meg magyarul is a Delta Vision kiadó gondozásában. (Bár ennyi idő alatt jó pár kiadót megjárt – érdemes végignézni a molyon a sorozat kiadástörténetét.)

Szóval a Kolibri megkeresett ezzel a munkával, és én lelkesen vállaltam is – ezt a könyvsorozatot ugyan nem olvastam még, de már nem is egy barátom emlegette és ajánlotta. Tudtam, hogy Drizzt kicsoda, és mivel szeretem a D&D-t, jobb alkalom nem is kínálkozott rá, hogy egy kicsit fordítói oldalról is belekóstoljak.

Fordítói kihívások

Terminológia

Mindenképpen alkalmazkodni kellett a már megjelent 36 kötet terminológiájához. Ehhez először is hozzá kellett jutni a kötetekhez – szerencsére a Kolibri Kiadó is besegített, illetve a D&D-csapatunk egyik tagja is minden további nélkül hozzám vágott vagy 11 könyvet. Ezúton is köszönöm a segítséget mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy megvalósulhasson a könyv és illeszkedhessen az eddig megjelent regényekhez.

Mindegyik kölcsönkapott kötet a Delta Vision kiadásában jelent meg, tehát reméltem, hogy koherens egészt alkotnak majd – és összességében ez így is volt. A Delta Vision láthatóan törekedett arra, hogy a szövegek egységesek legyenek, de néha még így is akadtak következetlenségek, kihagyott dolgok, vagy furcsa megoldások. A hibák valamilyen szinten óhatatlanok egy ilyen hosszú sorozatnál, amin az évek során legalább hat fordító és fogalmam sincs, mennyi szerkesztő dolgozott – ember legyen a talpán, aki ezt hibátlanul egyben tudná tartani.

A munkához a könyvsorozat mellett felhasználtam a D&D 3e-hez magyar nyelven is kiadott szabálykönyveket, a Forgotten Realms világleírást, a Szörnyek könyvét, a Játékosok könyvét és a Kalandmesterek könyvét. Más kiadványokba is belenéztem, sőt, még James Lowder Cyric c. regénye is jól jött, ugyanis megtaláltam benne a Frostmaiden nevet (“Fagyszűz”), ráadásul azon a könyvön is a Drizzt legendája sorozat jelenlegi fordítója dolgozott.

Végső soron 693 tételes szójegyzéket¹ írtam össze a könyvhöz, hivatkozásokkal együtt, hogy ha ellenőrizni kellene, akkor látsszon, melyik kifejezést melyik könyvben találtam meg. Ebből a 693 tételből 304 még így is bizonyos fokig a saját kitalációm, mert vagy nem találtam rájuk hivatalosnak tekinthető fordítást, vagy egyáltalán nem szerepeltek a regényekben, vagy azok a regények még nem jelentek meg magyarul, amelyekben ezek a kifejezések először felbukkannak.

Ez azért is különleges, mert egy hosszabb trilógiához általában legfeljebb 400 tételes terminológiát szoktam írni, és most ezt egy 200 oldalas könyvbe kellett sűríteni. Huhh.

Technikai részletek

Mivel egy ilyen könyv rengeteg kicsi szövegdobozból áll, ezért nem mindegy, milyen hosszú lesz bizonyos részek fordítása. Maximum 10%-kal lehet túllépni az eredetit, azt még be lehet szorítani a szövegdobozokba. Vagyis sokszor ügyeskedni kell a szöveggel, kreatív megoldásokat kitalálni, hogy lehetőleg minden elférjen és értelmes is legyen; illetve a leadás előtt ellenőrizni kell, nem írtam-e túl valamit – ezzel nagyban segíthetem a szerkesztő munkáját is.

Emellett a kéziratban világosan jeleznem kell azt is, melyik rész hová tartozik, hogy a szerkesztő, a korrektor és majd a tördelő is elboldoguljon a szöveggel. Ez nem jelent különösebben bonyolult dolgot – a legtöbbször bőven elég, ha annyit írok, [Bal hasáb] vagy [Jobb hasáb], esetleg [Alak körül], ha egy illusztrációt vesznek körbe a szövegdobozok. Szerencsére a Kolibri munkatársai nagyon profik, eddig még mindent megértettek.

A könyvbemutató

2024 végén a Kolibri Kiadó és a Huszadik oldal magyar D&D actualplay stream csapata felkért egy rövid interjúra és kerekasztal-beszélgetésre a Képes útmutató kapcsán. Akik ismernek, azok tudják, hogy nem szeretem a nyilvános szerepléseket, ezt most mégis vállaltam – szeretem ezt a könyvet, szeretem a D&D-t, és úgy voltam vele, hogy hasonló érdeklődésű emberek közül csak nem lógnék ki annyira. Sokat segített az is, hogy előtte beszélgettünk egyet a csapattal, és nagy vonalakban a kérdésekről is szó esett.

A kerekasztal-beszélgetésre nem készültem – tudtam róla, hogy lesz, és lehetőséget is kaptam rá, hogy részt vegyek benne, amit örömmel meg is ragadtam, miután végeztünk az interjúval.

Nagyon jó hangulatban telt a beszélgetés; ez szerintem a felvételen is látszik. Kicsit döcögősen indul az eleje, és mivel általában tökéletességre törekszem, pár kérdésre tudnék összeszedettebb választ adni, végső soron azonban elégedett vagyok. A videót megtekinthetitek a Huszadik oldal YouTube csatornáján, vagy itt:

Hogyha felkeltette az érdeklődéseteket a könyv, akkor azt megvásárolhatjátok a Kolibri Kiadó webshopjában, illetve a Huszadik oldal nyereményjátékot is hirdetett rá – a részleteket a fenti videó végén árulják el.